Az Irodalom szerepe az, hogy megismertesse az embereket egy olyan világgal, ahol senki sem járt, méghozzá a képzelet segítségével. Ha jól van megírva, akkor az ember elmereng, elgondolkodik az irottakon, vagy csak egyszerűen jól szórakozik  Csak a világ nagyon megváltozott a XXI.század elején. Bár ezt már a XX.század végén is lehetett érezni, hogy valami végképp eltűnt. S ehhez köze van az Internetnek is. Hiszen az Internetet jól ki lehet használni, jó sok információ van rajta, de vissza is lehet vele élni. Ma már  sokan nem is könyveket olvasnak, hanem az Internetre feltöltött regényeket, verseket. Csakhogy ez nem potólja azt, ami a könyv adhat az embernek. 

A másik dolog az, hogy olyanok is tollat ragadnak, akik egyszerűen szólva nem valók az Irodalom tág világába. Mert  csak üzletnek látják ezt a világot, és semmi másnak. Ez elsősorban az ismert emberekre vonatkozik, például televiziós személyiségekre. Persze itt is vannak kivételek, de a legtöbbükre igaz, hogy  széltolók, és csak rombolják az Irodalmat, és elriasztják az olvasókat. Közben pedig nem veszik észre, hogy mennyi kárt okoznak mindenkinek.  

A harmadik dolog az írótársadalomra vonatkozik. Sajnos mostanában Kertész Ákos kijelentése borzolta a kedélyeket. Nem kívánom megismételni, hogy milyen sértéseket használt a Magyarokra,  de annyit hozzátennék, hogy ez csak őt minősiti. Na már most, ha egy író elveszti a fejét, és külföldön a rossz hírünket kelti, akkor mit gondolnak a többi íróról az emberek? Hogy mind olyanok, mint Kertész Ákos? Remélem, hogy nem. Mert ha mégis, akkor az elég szomorú lenne ránk nézve. A könyvkiadás amúgyis a mélyponton van, és ezzel csak még több olvasót taszítunk el magunktól.

S végül: sajnos Magyarországon függésben vagyunk a politikától. Ha könyvet szeretnénk kiadni akkor állami támogatásért kell kujtorogni-s még az sem biztos, hogy megadják- vagy jóban kell lenni a helyi önkormányzattal, vagy polgármesterrel. Sajnos a legtöbb írónak alig van pénze, így eléggé nehezen szedi össze a kívánt összeget , még akkor sem, ha alacsony példányszámban akarja kiadatni regényét, vagy verses kötetét. Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, és még rengeteg gond van. Azért én reménykedem, hogy egyszer majd jobb idők köszönnek ránk, de addig is szépen, lassan menni kell tovább, és alulról épitkezni. Elvégre a tetővel még sem kezdhetünk, mert az csak ránk omlana. Reménykedjünk, és bizzunk, mást nem tehetünk!